Egyéb sportok gyakorlása, mint az úszás, nem okozhat bajt, mert nincs közvetlen terhelés és erőhatás a bokán vagy az ínon. Segíthetjük tehermentesíteni lábainkat fáslizással vagy bokarögzítők alkalmazásával. Egy fizikoterápia is sokat tehet a gyulladás miatt elgyengült izmok megerősítésében, ami hosszú távon is eredményesen előzi meg a problémát. Ha szükséges, nem szteroid tartalmú gyulladáscsökkentő szerekkel enyhíthetők a panaszok. Súlyos esetben helyileg alkalmazott szteroid tartalmú injekciók csökkenthetik a gyulladást, de ezt csak szakember jóváhagyásával alkalmazzuk. Elképzelhető, hogy súlyos állapot esetén sebészi beavatkozás során állítják helyre az ín egészségét. A legjobb megelőzés a tudatos nyújtás az edzések közben és után, ezzel megelőzhetjük a váratlan sérüléseket. Versenysport esetén érdemes rendszeresen ellenőrizni lábaink állapotát, és már az első jeleknél szakemberhez fordulni. Abban az esetben pedig, ha achilles in gyulladás tünetei jelentkeztek a múltban hasonló panaszok, akkor járjunk rendszeresen gyógytornára és készítsünk Achilles-ín kímélő edzéstervet.
Mit kell tudnunk még az Achilles-ín sérülésekről? Egyes betegségek fokozhatják a sérülés rizikóját, ilyen például a cukorbetegség, köszvény, pajzsmirigybetegség, veseelégtelenség, rheumatoid arthritis. Ilyen alapbetegségek mellett különösen ügyeljünk a megelőzésre.
Az Achilles-ín gyulladásának oka általában az ín fokozott terhelése. Ha lejtőn lefelé futunk, fokozott megterhelés éri az Achilles-inakat, mivel a láb elülső része még a levegőben van, amikor a sarok a talajra ér. Emelkedőn futva az Achilles-ín igénybevétele szintén fokozott, mert a lábikraizmoknak a lábujjak elrugaszkodása közben nagyobb erőt kell kifejteniük, hogy felemeljék a sarkat. A puha bőrből készül cipő sarok körüli része meglehetősen szabad mozgást enged a saroknak. Az Achilles-ín terhelése emiatt egyenetlen, és ez fokozza a szakadás veszélyét. A merevtalpú edzőcipők, melyek nem hajlanak kellőképpen azon a helyen, ahol a lábujjak a lábfejhez csatlakoznak, erősen igénybe veszik az Achilles-inat, éppen akkor, amikor a lábujjak elrugaszkodnak a talajtól. Az Achilles-ín sérülését különféle biomechanikai tényezők is elősegítik. Ezek közül megemlíthető a lábfej fokozott befordulása (pronáció), a helytelen járás, amelyben a sarok földet érő pontja túlságosan hátra esik (az edzőcipő talpának megvizsgálása megmutatja, hogy a sarok hol kopott el leginkább), továbbá az Ó-láb, a merev térdinak és lábikraizmok, a magas lábboltozat, a merev Achilles-ín és a sarok torzulásai.
gaugecare.com, 2024 | Sitemap