Az emberi emlékezet ugyanis szívesen idézi fel a dicső történeteket, az események történelmi magját megszépíti, felnagyítja, elfelejti a kevésbé dicső tetteket és szereplőket, a hétköznapi eseményeket. Így napjainkra egy-egy családnak a története meglehetősen eltér a valóságostól, mert valósággal megdicsőül. A kötetet számos színes címer, kastély, kúria fotója gazdagítja, valamint névjegyzék teszi könnyen áttekinthetővé. * Árva vármegye közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság felvidéki részében. Területének nagyobbik fele ma Szlovákia, míg kisebbik fele Lengyelország része. Szomszédai északon és keleten Galícia osztrák tartomány, délen Liptó vármegye, délnyugaton Turóc vármegye, nyugaton pedig Trencsén vármegye voltak. Területét az Árva folyó és mellékvizei hálózták be és az Árvai Magura délnyugat-északkeleti irányú hegylánca vágta ketté... Trencsén vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Jelenleg Szlovákia része. A vármegye területének nagy része hegyvidék volt, amelyet középen a Vág folyó széles völgye osztott ketté.
Az érdekelt családokat s a könyv minden olvasóját pedig kérem, hogy az esetleges hibákat és hiányokat velem közölni sziveskedjenek; a pótkötetekben lesz alkalmam azok helyesbitésére. Budapest, 1911. Bőjtelő-hava. Áld. = Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Muzeum könytárának czimerlevelei, 1200–1868. (Budapest, 1904. ) Andr. = Andretzky József: Baranya vármegye nemesei. (Pécs, 1909. ) Ann. d. nob. = Annuario della nobiltá italiana. Bács = Bács-Bodrog vármegye egyetemleges monografiája, I–II. kötet (Zombor, 1896. ) Balogh = Balogh Gyula: Vasvármegae nemes családjai (Szombathely, 1901. ) Békés-m. tört. = Karácsonyi János: Békés vármegye története, I–III. kötet (Budapest, 1896. ) Benkó = Benkó Imre: Nemes családok Nagykőrösön 1848 előtt (Nagykőrös, 1908. ) Bojn = Bojnicic János: Series nobilium, quorum litterae armales in general. congregationibus regn. Croatiae, Sclavoniae et Dalmatiae publ. et acceptatae sunt. A. 1557–1848. (Zágráb, 1896. ) Bold. = Boldizsár Kálmán: Bocskay hadinépe (Debrecen, 1906. )
[2] Története [ szerkesztés] A nemesség eredete a népcsoportok törzsi, nemzetségi berendezkedésig vezethető vissza. A törzsi és nemzetségi közösségeken belül a törzsfő környezete, nemzetségfők, katonai vezetők fokozatosan a többieknél nagyobb vagyonra, földbirtokra és kiváltságokra tettek szert, e réteg kiegészült későbbi betelepülőkkel és a társadalmi ranglétrán helyben felemelkedettekkel. Így kialakult egy uralkodó réteg, melynek kiváltságait uralkodójuk törvényben is elismerte, külön megnevezéssel említve őket. A kora középkori európai államok megalakulásakor e "nemesek" bizonyos kiváltságokat élveztek, amely a többi társadalmi osztály tagjaitól megkülönböztette őket. Így ők intézték az állami ügyeket, az ő feladatuk volt az ország védelme stb. A nemesi kiváltságok alapját a hűbéri rendszer (feudalizmus) jelentette. A nemesség eredete és jellege szerint nem mindenütt volt egyforma, néhol békés fejlődés eredményeként jött létre, másutt hódítás útján alakult ki. Minthogy a hűbéri rendszer az európai országokban különböző volt, a nemesség fejlődése is különbözőképpen történt.
Ötvenhárom éve, hogy Nagy Iván "Magyarország családai" czímű munkájának első, negyvenöt éve, hogy annak utolsó tizenkettedik és negyvenkét éve, hogy pótkötete megjelent. A szerző neve azóta szinte fogalommá vált: jelenti a magyar nemes családok egy olyan összefoglaló – egyetemes – gyüjteményét, mely annak a kérdésnek megállapítására nézve, hogy valamely család nemes-e, vagy nem az, csaknem egyedüli forrásmunka. Az utolsó félszázad azonban, mely alatt a tudományos kutatások egymagukban többet eredményeztek, mint az előző századok egész irodalma, annyi uj felfedezéssel és adattal gazdagította a családtörténeti tudományt, hogy Nagy Iván hiányai mint érezhetőbbé válnak s a közönség, mely utbaigazításért fordul hozzá, már alig-alig találja meg benne azt, amit keres. Ebben a körülményben rejlik egy hasonló munka létjogosultsága. Természetesen a Magyar Nemes Családok szintén nem lesz tökéletes munka; ilyent e nemben sohasem irtak és sohasem fognak irni. De összehasonlíthatatlanúl bővebb, a családok számát tekintve sokkal gazdagabb és adatai tekintetében hitelesebb lesz, mint "Nagy Iván".
Gyfv. LR. = gyulafehérvári liber regius (királyi könyv) a m. kir. országos levéltárban. Hermann = Hermann Hermann: Der Doppeladler. (Wien, 1903. ) Horv. vagy Horváth = Horváth Sándor: A m. országos levéltárnak az 1886–1907. években bemutatott czímeres nemeslevelek jegyzéke (Budapest, 1908. ) Htt. = a m. országos levéltár helytartótanácsi osztálya. Jedlicska = Jedlicska Pál: Kiskárpáti emlékek, I. k. (Budapest, 1882. ), II. (Eger, 1891. ) Karácsonyi = Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig, I. (Budapest, 1900. (Budapest, 1901. ), III. ) Kolosmon. conv. = kolosmonostori convent. Iratai a m. országos levéltárban. Kősz. = Kőszeghi Sándor: Nemes családok Pest vármegyében (Budapest, 1899. ) Kőváry = Kőváry László: Erdély nevezetesebb családai (Kolozsvár, 1854. ) Král = Král Adalbert: Der Adel von Böhmen, Mähren und Schlesien (Prag. 1904. ) Lendvai = Lendvai Miklós: Temes vármegye nemes családjai, I–III. (Budapest, 1896–1899. ) LR. = Liber Regius: Királyi könyv. A hivatkozások Illésy János és Pettkó Béla: A királyi könyvek.
Itt a nemes őseimmel kapcsolatos iratokat, tanulmányokat szeretném megosztani.
Hont megye monográfiája s a Pozsony – Nagyszombati Egyházmegye adatai szerint Ipolybalog temploma már 1100-ban a mai helyén állt. Az eredetileg román stílusú épületet többször átalakították, s azon ma valamennyi építészeti stílus nyoma felfedezhető. A román kori emlékeket elsősorban a templomhajó őrzi. A családfakutatók Hont északi tájaira is ellátogattak, felkeresték többek közt Korponát, a történelmi Magyarország egyik legrégibb városát, amely az azonos nevű patak völgyében települt, s a mai Besztercebányai megye egyik járásának központja. "Fekvése a városnak, mely Hont és Zólyom megyék közt épen az északi határt képezi, s minden oldalról erdős hegyekkel van körítve, igen regényes" – olvassuk a helységről szóló leírást a Magyarország képekben című kiadványban. (Nagy M. szerk., 1870. 25. l. ) Fényes Elek is csodálattal írt Korponáról, megjegyezve többek közt: "Fekvése szőlőhegyek s gyümölcsös kertek közt igen gyönyörű, s mivel a zólyomi hegyláncz az északi szeleket feltartóztatja, éghajlata is sokkal szelidebb s melegebb, mint a megye többi vidékein.
Bor. Borovszky Samu: Borsod vármegye története (Debreczen, 1906. ) Böjthe = Böjthe Ödön: Hunyadmegye sztrigymelléki részének és nemes családjainak története (Budapest, 1891. ) CsA. I. = Családtörténeti adatok. (Szerző kézirata; adatgyüjtemény. ) Csoma = Csoma József: Abauj-Torna vármegye nemes családjai (Kassa, 1907. ) DGy. = Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. Szerk. Dongó Gyárfás Géza (Sátoraljaujhely, 1896-tól kezdődőleg. ) DL. = A magyar királyi országos levéltár diplomatikai osztálya. Dudás = Dudás Gyula: Bácskai nemes családok. (A Bács-Bodrog vármegyei történelmi társulat évkönyve IX. évfolyamában, 51–154. l. ) Fejérpataky = Fejérpataky László: Magyar czímeres emlékek. Munumenta Hungariae Heraldica. I–II. kötet (Budapest, 1901–1902. ) Forg. vagy Forgon = Forgon Mihály: Gömör- és Kishontvármegye nemes családjai (Kolozsvár, 1909. ) G A.. = Gothaisches Genealogischen Taschenbuch. Gf. = Genealogiai füzetek. Sándor Imre és Sebestyén József. (Kolozsvár, 1903–1910. ) Gorzó = Gorzó Bertalan: Szatmárvármegye nemes családjai (Nagykároly, 1910. )
Régiók és országok szerint [ szerkesztés] Közép-Európa [ szerkesztés] Németország [ szerkesztés] A Frank Birodalomban a korai középkorban a nemesség két típusa alakult ki, a születés szerinti nemesség és a hivatali nemesség. Az előbbit az utóbbitól magasabb vérdíj (Wehrgeld) különböztetett meg. A született nemesek a szabadok osztályának azon nemzetségeiből kerültek ki, amelyekből a királyok és fejedelmek származtak. A hivatali nemesség a királyi hivatalokon és katonai szolgálaton alapult és a püspökök és hűbéres nagybirtokosok tartoztak hozzá. A középkor folyamán ez a két nemesi osztály egy rendbe olvadt össze, a szabad lovagi rendbe, amelyhez való tartozást a nemesi származáson kívül a nemesi birtok és a lovagi katonai szolgálat adta meg. A szabad lovagi rendből fejlődött ki később a magasabb rendű nemesség, míg az úgynevezett alacsonyabb nemesség a nem szabad lovagok, a miniszteriálisok osztályából alakult ki, akik alatt az uralkodók és főurak szolgálatában álló nemeseket kellett érteni, akik általában vagy katonai szolgálatot vagy magasabb rendű hivatali teendőket végeztek.
gaugecare.com, 2024 | Sitemap