Beszédhez, íráshoz, nyelvtanhoz nem tudok hozzászólni (látod te is, hogy nem megy ez nekem - bár német és holland lányok-nők többször üzentek, hogy továbbra is írjak inkább angolul), az olvasáshoz igen. Olvasáshoz mi kell? Szókincs, szókincs, szókincs. Találj valamilyen motivációt. Az enyém az volt, hogy nem elégedtem meg a fordítások minőségével + ezzel a hozzáállással: Lomb Katót szoktam idézni (az ő könyvei sem érnek semmit), LK valami ilyesmit hoz fel példaként: a gyilkos a mogyoróbokor mögött bújt el (vagy ott várta áldozatát - tudja a fene), de ebből az olvasó számára csak az a fontos, hogy a bokor bokor, a milyensége (mogyoró) annyira nem fontos, és az ismeretlen szavakat csak akkor érdemes kikeresni, ha többször előfordulnak, egyébként átugorhatók. Ezt számtalan könyv, cikk, tanár jó módszernek tartja, én nem. Nekem ugyanis nem okozna élvezetet úgy olvasni, hogy állandóan ismeretlen szavakkal találkozom. Ismeretlen szavak mindig lesznek, pláne szakszavak, de egy bő alap elsajátításával a könyvek nagyrésze menni fog, és az alap is egyre bővül idővel, így még könnyebb lesz a dolgod.
Mindig kedvesebb neki az árnyalat az egyszerű és könnyű megoldásnál, sohasem fogadja el a kínálkozót. A Poe Hollójánál is elveti az egyszerű és hagyományos "Sohasem" refrént, hogy a hangharmóniának jobban megfelelő, de értelmileg a szövegbe sokszor csak kissé erőltetve illeszkedő "Sohamár"-ral helyettesítse. Általában fordító művészete nem azokban a darabokban aratja legnagyobb diadalait, melyekben így egy-egy pregnáns szavon, vagy az egész kompozíció egyszerű lendületén múlik a hatás, hanem azokban, ahol minden titok a részletekben és árnyalatokban rejlik. De ezek - ismétlem - a Shelley ódája a Nyugati Szélhez (a világlírának bizonnyal egyik legcsodálatosabb alkotása), a Keatsé a Görög Vázához, a többi Keats is, és a Miltonok - mindig a legklasszikusabb magyar műfordítások közé fognak sorakozni. Mégis abból a - nem tudok jobb szót rá - irodalom pedagógiai látószögből, ahova ezeket a cikkeket állítani szeretném, talán még fontosabb az egyes darabok sikerénél a Tóth-féle fordítások ez újabb csoportjában egyrészt az a szigorú, tanulmányos hűség, formai és tartalmi szempontból egyaránt, az a semmit kicsibe nem vevő gondosság, az az elvszerűség és fegyelem, melyből sok kitűnőnek ismert műfordítónk tanulhatna, másrészt a versek kiválasztása.
A problémafelvetését is élesebbnek látom itt, mint a többi publicisztikai írásában, és 2009-ben szerintem pontosabban is ragadta meg a válság és következményeinek lényegét, mint a 2020-as Pandemic! c. könyvét alkotó publicisztikáiban. Ami kritikaként megjegyezhető a magyar fordítással szemben, az annyi, hogy a lacani pszichoanalízis alapfogalmait félrefordították (a lacani triász bevett magyar fordítása: Valós – Imaginárius – Szimbolikus), ami annyiban probléma, hogy Lacan pszichoanalízise már így is gecire bonyolult, és aki innen hall róla először, azt félreviheti. A freudi elfojtás fordítása is egy kicsit zavaros az angol repression kifejezés miatt az elnyomás/represszió/elfojtás hármas keveredik, ami viszont problémás az elfojtott visszatérésének pszichoanalitikai kulcsproblémájának tárgyalásakor. Ez a könyv azért erősebb szerintem, mint A törékeny abszolútum, mert itt van 2-3 kulcsprobléma, ami mentén végigfuttatja az érvelést, és nem csúszik át az öncélú viccelődésbe, a másik könyvben viszont mindig más résztémák mentén futtatja az érvelést, ezért a könyv tulajdonképpeni kulcsproblémája sokszor háttérbe szorul.
A versek kiválasztását nem véletlen kormányozza többé, még kevésbé a fordítás sikerét. A fordítás elve szigorú és kemény, mégis: a fordító oly remekekhez vonzódik s olyanok átültetése is sikerült neki leginkább, amelyeknek keménység és szigorúság helyett inkább olvadás, báj, képek és színek ömlő bősége, áradó melankólia s a kompozíció bizonyos elomló hanyagsága a jellemző vonásaik. Milton - az Allegro és Penseroso Miltonja - vagy a színező és árnyalatos Keats közelebb áll hozzá pl. Goethénél, s épp Miltonnal és Keats-szel (hozzávéve még a Shelley halhatatlan ódáját "a Nyugati Szélhez" adott oly kincset, mely a magyar műfordítás legfelső tezauruszába helyezendő. Kiütközik a fordító egyénisége a módszerben is, mely egyenesen ezekhez a versekhez predesztinálja. Ez a módszer a színek és árnyalatok módszere. Tóth nem faragja egyetlen sziklából sorait, hanem színes szavakból rakja össze, s művészetében van valami finom, mozaikszerű. Szereti az enjambement-t, mint Keats, s a jelzők ötvözését mint Milton.
Milyen moderátorokat keresek/keresünk? Olyat, akit érdekel a moderáció, és szívesen szánna erre egy keveset a szabadidejéből. Olyat, akit érdekel a programozás/IT, és szívesen segítene kialakítani a közösségi szabályokat és moderációs elveket. Egyelőre kicsi a közösség, ezért arra gondoltam, hogy egy, legfeljebb kettő vállalkozó szellemű moderátorra lenne szükség (de ha többen is beszállnának, természetesen nincs akadálya! ). Írj privát üzenetet nekem, ha érdekel a moderáció! Köszönöm a figyelmet! Edit: Köszönöm a lelkes jelentkezőknek! Már ki is alakult egy kisebb moderátori kerekasztal. Optimális esetben a subot a közösség formálja, ezért feltétlenül számítunk a jelenlétedre akkor is, ha nem moderátorként érkezel:) Szép napot & happy coding! *Edit2: Ez nem azt jelenti, hogy csak magyar nyelven lehet posztolni, sokkal inkább azt, hogy magyar nyelven is (angol nyelvű prog/IT/cybersec subredditekből van egy pár), a magyar IT-s munkák vagy magyar képzések iránt angol nyelven érdeklődőket is szívesen látjuk.
Mivel elég sok itt a subon az IT-s és programozó, ezért remélem itt kapok pár jó tanácsot. Programozóként dolgozok, leginkább JS-ben, szóval viszonylag sokféle speciális karaktert használok kódolás során. Valahogy nem sikerül megszabadulnom a magyar billentyűzetkiosztástól. Jelenlegi laptopomon dán billentyűzet van, de mivel vakon gépelek, ez nem akadályoz meg abban, hogy így is a magyar kiosztást használjam. Sokszor látom, hogy én mennyire össze vissza nyúlok a billentyűzeten egy-egy speciális karakter kedvéért, amit angol kiosztással sokkal egyszerűbb lenne beütni, de mégse tudom rávenni magam a váltásra. Ha egy kolléga gépén segítek valamiben, első kérdésem hogy átállíthatom-e a kiosztást magyarra, mert nekem az megy. A kérdésem, hogy megéri-e kiszenvedni egy átállást angolra, és ha igen egyáltalán hogy kezdjek neki? Amikor megpróbálom akkor általában borzasztóan zavar hogy mennyire nem vagyok produktív, mert mindent keresni kell és ott helyben fel is adom, és visszaállok HU-ra.
"Hogyan tanuljak nyelveket? " Kérdezi Ági - nagyon örülök minden levélnek (azért ne úgy képzeljétek, hogy özönlenek a levelek... ), válaszolok is mindegyikre, de aki ír, azt arra kérem, hogy röviden írjon. [Erre én is regényt írtam... ezért nem szabad 8-10 percig szünetelni, mert megszalad a billentyűzet... ] Nagyon jó a kérdés: 30+ éve kínlódom nyelvek tanulásával, nekem is jól jönne valami egyszerű és hatásos módszer. Ilyet nem ismerek, egyet kivéve: lányaim többnyelvű környezetben (Mo-on belül is) nőnek fel, nekik nem kell (? ) megküzdeni a nyelvekkel. Ők velem ellentétben intelligensek, emlékezőképességük kiváló, ez eleve nagy segítséget nyújt nekik. Édesanyjuk sem magyar anyanyelvű, de nálam jobban és szebben beszél magyarul. Nagyon örülök, hogy ők majd úgy fognak belépni a felnőttek világába, hogy már csak finomításra szorul nyelvtudásuk (ez alól nincs kivétel, hiszen a nyelvek változnak). Nekem is sokat segített, hogy elég sokáig éltem, majdnem azt írtam dolgoztam, inkább éltem:) több országban.
Amellett, hogy erkölcsileg megkérdőjelezhető magatartás, bizonyos kutatások arra a megállapításra jutottak, hogy a szemlélők körében is nőhet a depresszió gyakorisága a munkahelyi szekálás miatt - tehát nem csak a közvetlen áldozatra gyakorol negatív hatást. A szemlélők gyakran akkor sem lépnek közbe, ha egyébként elítélik ami történik. Pedig bizonyos lépésekkel ők is segíthetnek: a szekáló viselkedés megkérdőjelezése megállíthatja azt a humor oldhatja a feszültséget ha többen is kiállnak az áldozat mellett, szintén megszűnhet a szekálás Nem minden szemlélő tétlen, és az is előfordulhat, hogy az agresszor oldalán lépnek be a helyzetbe, de ki is állhatnak az áldozat mellett. Mit lehet tenni ha bullying-ot észlelünk? dokumentálás: emailek, hangfelvételek megőrzése panasztétel feletteseknél konfrontálódás (szituációfüggő) segítség (akár jogi, munkajogi) kérése másoktól Nem csak a saját érdekünkben kell azonban fellépnünk, hanem jó, ha felismerjük azt is, ha másvalaki az áldozat! Köszönöm, hogy végigolvastad a gondolatébresztőt.
gaugecare.com, 2024 | Sitemap