Hruscsov többek között Ukrajnában is volt pártvezető, s az ő idején csatolták a Krím-félszigetet Ukrajnához, amikor az még a Szovjetunió része volt. Ettől függetlenül ukrán források szerint Ukrajnában oroszosító politikát végzett, és ukránok elleni terrorintézkedéseket is tulajdonítanak neki. Vagyis rendkívül ellentmondásosak a vele kapcsolatos információk. Ezért még egyszer fontos hangsúlyozni: bármilyen származású volt is Hruscsov, nem a származása döntött az 56-os szovjet támadásban. Ráadásul a Kremlben megszületett döntést a szovjet állampárt, az SZKP Elnöksége is megtárgyalta, így nem lehet például azt sem mondani, hogy kizárólag Hruscsov egyszemélyi döntése lett volna a magyarországi beavatkozás. Az úgynevezett Jelcin-dossziéban, azokban az iratokban, amelyet Oroszország adott át a kilencvenes években Magyarországnak, s amelyet az akkor még együttműködő Századvég Kiadó és az 56-os Intézet adott ki közösen 1993-ban, szerepel egy fontos dokumentum. Eszerint "az SZKP KB Elnökségének határozata a magyarországi helyzetről" 1956. november 2-án kimondta: "A KB jóváhagyja a magyarországi eseményekkel kapcsolatos intézkedések tervét. "
Az igazi emlékezés ma az, ha meghallgatjuk, megpróbáljuk megérteni, esetleg elgondolkozni rajta" − írja Rainer. Rainer M. János korábban az Indexnek is adott interjút, amit érdemes elolvasni. Ebben Rainer többek között arról beszél, hogy Nagy Imre figurája csak zavart okoz a rendszerben, így hát maradnak a kiüresedett ünnepi toposzok az évfordulón. A 2010 utáni emlékezetpolitikai beállításban Nagy Imre és a reformer kommunisták szerepe kicsit kényelmetlen. A forradalomnak nem volt vezetője, de vannak szimbolikus arcai, és a legjobban kivehető nyilvánvalóan Nagy Imre. Az antikommunista központi narratívába a kommunista miniszterelnök azonban nehezen illeszthető be. Így az alternatív arc a pesti srác, aki azonban nehezen személyesíthető meg, és nincs egyetlenegy, aki erre igazán alkalmas volna.
Két évbe telt, míg a jámbor óhaj megvalósult, míg a TIB szívós munkával, megnyerve az Akadémia támogatását is, létrehozta az 1956-os forradalom történetének dokumentációs és kutatóintézetét. Jobb belépőt, mint az 1991. június 13. és 15. között megrendezett Az 1956-os forradalom és a szovjet kommunizmus alkonya címet viselő nemzetközi konferenciát elképzelni sem lehet. "Túl későn jöttünk" Zolnay János blogja Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején? Tovább Forradalom Csepelen Eörsi László A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI A "kieg" ostroma 1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet.
Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. "Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek" – írta egy kádárista szerző. Tovább
(12 órától, a 18. perctől) Petőfi Rádió, Kincses Sziget, 2006. (22 órától, a 18. perctől) Interjú a Klubrádióban Patonay Anitával (Káva Kulturális Műhely) A France Inter közszolgálati rádió francia nyelvű interjúja Berényi Eszter szociológussal, sátrunk munkatársával és Csics Gyulával, a Napló szerzőjével Televíziós megjelenések: TV2, Mokka, 2006. Külföldi sajtó: A BBC interjúja Lénárt András történésszel, a szigeti projektünk vezetőjével és Rainer M. János főigazgatóval A Reuters videotudósítójának interjúja Lénárt András történésszel A Dunaszerdahelyi Televízió interjúja Lénárt András történésszel A Pozsonyi Rádió, Pátria magyar nyelvű szerkesztőség interjúja Lénárt András történésszel Az Újvidéki Magyar Szó interjúja Lénárt András történésszel Vissza a Sziget-főlapra
Népszabadság, 2006. augusztus 11. Ingyensziget A délutáni civiljárást egy különös aspektusból hajtottuk végre. Mit, miért cserébe lehet ingyér szerezni a Szigeten. Lehetett - hiszen most már hiába mentek. ) Az 56-os utca nevű helyen 1956 a vezértéma, és ez, minden irónia nélkül Sziget országimázs a javából, most van ez az évforduló, nem baj, ha van egy kis szimpatikus, kétnyelvű ötvenhatozás. Hogy szokják. Tesztért cserébe Kossuth-címert osztanak kézre köthető fémből, és ez is jó, a sátrat a Leningrad-koncert idejére a Világzenei Színpadhoz kellett volna állítani. Angol teszt is volt, és büszkén mutattak egy lapot, ahol egy külföldi meg bírt nevezni egy magyar ötvenhatost. Ez is jó. ), 2006. augusztus 16. Magyar Hírlap címlapja, 2006. augusztus 13. Döntsön Sztálin-szobrot, stancoljon Kossuth-címert a Szigeten Drámatanárokkal cimborálnak az 56-os Intézet munkatársai: az ötvenes évek iskolakapuján belépve most ledöntheti a Sztálin-szobrot és stancolhatja a Kossuth-címert, ha ellátogat az 1956-os Intézet és a Káva Kulturális Műhely sátrába a Civil Szigeten.
Mindez egy politikai indíttatású aljas rágalom lehet a volt kisgazda politikus szerint. Rainer M. János ügyvédje azzal érvelt, hogy védence nem tett mást, mint az újratemetés 20. évfordulója alkalmából közzétette az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött iratokat. Ez egy tudományos forrásközlés volt, melyhez ráadásul hozzáfűzték azt is, hogy az iratokból nem lehet biztosan tudni: mit tettek a nyilvántartásban szereplők, egyáltalán megkeresték-e őket akkor a belügyi szervek. A vádbeli közzététel alapvetően a tudományos tevékenység része, melynek szabadságát akkor és most is garantálja az alkotmány, abba büntetőjogi eszközökkel nem lehet beavatkozni - hangsúlyozta a történész védő M. János 2009 nyarán, az iratok közzétételekor az MTI-nek arról beszélt: az akkori Belügyminisztérium "félelemből befolyásolni akarta" az 1989-es újratemetést, ám annak csak jelentéktelen szereplői voltak az állambiztonsági hálózat tagjai. Az intézet által az interneten érintettként feltüntetett nevekkel kapcsolatban a történész akkor megjegyezte: ők nem az ügynöktörvény, hanem pontosan körülhatárolható történészi elvek alapján hozták nyilvánosságra a neveket, ami azt jelenti, hogy a hálózati szerepvállalásnál az esett perdöntően latba, hogy kerültek-e elő róluk "releváns iratok".
A Terror Háza programigazgatója a Történelemtanárok Egyesületének felmérését idézte, amely szerint idő hiányában kimarad az oktatásból minden, ami 1945 után történt. Tallai szerint gond az is, hogy a tanárok nagy része ma sem tudja, hogyan közelítsen a témához. Van, aki polgári forradalomnak, mások szocialista harmadik utas kísérletnek látják a történteket, de előfordul az is, hogy valaki ma is ellenforradalomként tanítja az ötven évvel ezelőtt történteket. Az 1956-os Intézet kutatója, Lénárt András a társadalmi motivációt hiányolja. Azt mondja: Nagy Imréék 1989-es újratemetése volt az utolsó közös pillanatunk. "Nagyon el vagyok szomorodva" - reagált a felmérés eredményére Gyenes Judith. Maléter Pál, a Nagy Imre-kormány kivégzett honvédelmi miniszterének özvegye lapunknak elmondta: maga is több alkalommal szembesült már azzal, milyen erős a tájékozatlanság 1956-tal kapcsolatban. Legutóbb az egyik párt kopogtatócédula-gyűjtője kereste fel, és ő megkérdezte a harminc év körüli, friss közgazdasági diplomával rendelkező fiatalembert, hallott-e Maléterről.
1981-ben az OHA el�zm�nyek�nt Heged�s B. Andr�s �s Koz�k Gyula a forradalomban meghat�roz� szerepet bet�lt�tt szem�lyekkel kezdett egy�ni �s csoportos interj�kat k�sz�teni. 1981�1986 k�z�tt az MTA K�zgazdas�g- tudom�nyi Int�zet�ben folytatott vezet�vizsg�lat sz�m�ra k�sz�ltek interj�k, majd a M�vel�d�skutat� Int�zet biztos�tott otthont az MTA-Soros Alap�tv�ny anyagi t�mogat�s�val imm�r a mai nev�n m�k�d� gy�jtem�nynek. 1990-ben a rendszerv�lt�s ut�n l�trej�tt tudom�nyos m�hely, az 1956-os Int�zet fogadta be az OHA-t. Az �let�tinterj�k az al�bbi tematikus egys�gekbe csoportos�that�k: 1. az 1945 ut�ni koal�ci�s korszak p�rtjainak kiemelked� szem�lyis�gei; 2. a kommunista korszak alatt politikai okokb�l el�t�ltek; 3. a forradalom szerepl�i; 4. a R�kosi- �s a K�d�r-korszak politikai vezet�i; 5. politikai emigr�nsok; 6. a hat�ron t�li, els�sorban erd�lyi magyarok; 7. a m�szaki, tudom�nyos, gazdas�gi �s m�v�szeti �let prominens alakjai; 8. az �tvenhatosok m�sodik nemzed�ke (az el�t�ltek gyermekei).
gaugecare.com, 2024 | Sitemap