"Minden embernek legalább egyvalakije kell hogy legyen, aki szánja! " – áll a Bűn és bűnhődés ben. A szánalom az, amelyet Barcsai Zsolt nem kap(ott) meg a mára koros, megtört anyjától. Aki bár azt mondja, mindent megadott a fiának – noha azt sem tudja, mikor szülte őt. A szánalom érzése az, amelyet Pásztor édesanyja sem volt képes kifejezésre juttatni; ezért – talán tehetetlenségében is – inkább könyörtelenül becsmérelt, alázott, szidalmazott. Gerő emellett azt is példázza, hogy a megszégyenülés öröklődhet. Erre meggyőző bizonyítékul szolgálnak a tizenkét gyereket "nevelő", egymástól elszakadt Pásztor Pál és a volt neje, továbbá a sokat csúfolt – afféle modernkori Árvácska – Pásztor Valika komor hétköznapjai. Az általános magány, az elszigeteltség, az elfojtott és elemi erővel kitörő érzések-ösztönök, a stigmatizáltság, a mezsgyére szorultság: az örökké kísértő bűnön túl minderről is szól Gerő Marcell dokumentumfilmje, amelyben legalább annyira ott van Isten jelenléte, mint annak a hiánya.
Kecskeméti Animációs Filmszemle, Kategóriadíj (1988) Csillag Albert Alapítvány díja (1995) 4. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, Kategóriadíj (1996) "Fehérlófia" Művelődési Minisztérium Nívódíja (1981) Los Angeles, Minden idők legjobb rajzfilmjei között (1984) "Tangram" Kőszeg, Egyéni díj (1987) 2. Kecskeméti Animációs Filmszemle, A legjobb animátor (1988) "Add tovább... " Lille-i Környezetvédelmi Filmek Fesztiválja, A legjobb animációsfilm (1989) "A sámán... " Miskolc, Kategóriadíj (1989) Parnu (Észtország), Különdíj (1990) "Hármas csatorna" MTV nívódíj (1989) "Mondák a magyar... " 3. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, Művelődéstörténeti filmdíja (1993) "Ének a csoda... " 6. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, Gyermekzsűri Fődíja (2002) "Egy jottányit sem! " 8. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, Különdíj (2007) Díjazott könyvek "Jelképkalendárium" Kiadói nívódíj (1989) Nyomdászok Szövetsége Szép Magyar Könyvek III.
: A jóstáblától a modern fizikáig. Gondolatok a mankala típusú táblás játékokról Majercsik Krisztina – Játékszerek Anno… Régi érdekes lemezjátékok Kiss László kultúrakutató: Century of the Child - "Growing by Design" 1900-2000 vagyis: A Gyermek Évszázada - Felnőni design által, kiállítás New Yorkban a Museum of Modern Art-ban (MoMa) (2012. 07. 29 - 11. 05) és annak magyar szereplői 16. 30 – 17. 00 Beszélgessünk egy filmről! 7 Fivér -- Az építőjáték és a diktatúra találkozása - az M1 televízióban 2014. február 25-én 22. 40-kor és március 1-én 13.
Shinichiro Watanabe zseniális sorozatának űrben zúzó fejvadásza olyan, mintha Philip Marlowe huszonéves kiadását spektálnánk: jóképű, gyűrött, blazírt és vagány – körülbelül azt nyújtja hát, amilyenek lenni óhajtanánk, ha új életet kezdhetnénk egyszer egy messzi-messzi, megrajzolt galaxisban. Szaffi Fogadjuk el: a Macskanő az amerikaiaké – a legkacérabb cicalány azonban egyedül a miénk! Dargay Attila meglehetős aranyoskodásában Ahmed basa az utolsó pillanatban képes csak kicsempészni kislányát, Szófiát az ostromlott Temesvárból, és mi hálásak lehetünk a hőstettért, hiszen a felcseperedve kisállatokkal csevegő, káprázatos hajadonná formálódó Szaffival kapcsolatban a legenyhébb állítás is úgy kezdődik, hogy most azonnal visszautaznánk miatta a XVIII. századba.
Nekem már csak egy vágyam van: be akarom fejezni a Toldi egész estés változatát. Erre van is esélyem. A többit rábízom a Feljebbvalóra" – mondta a VálaszOnline -nak a nyolcvanadik évében járó Jankovics Marcell. A rendező válaszolt a sokat kritizált film, a Pozsonyi csatát feldolgozó alkotás kapcsán feltett kérdésekre is. A film, amely a Magyarságkutató Intézet égisze alatt készült, rengeteg bírálatot kapott a benne szereplő történelmi események megkérdőjelezhető volta miatt. ( A legfrissebb hírek itt) Jankovics erős kritikát fogalmazott meg az interjúban, mondván, ilyet nem szabad csinálni: az egyik probléma, hogy igazából erről a csatáról nem sokat tudunk, de az elkészült alkotás minősége is kifogásolható. ( Ez is érdekelheti: A Beatles is hatott a János Vitézre) "A jó szándékot értékelem, de a kivitelezés igénytelensége, a belefektetett rettenetes mennyiségű, hiábavaló munka látványa lehangoló" – mondta a pozsonyi csatát bemutató animációs filmről. Jankovics Marcell számos más fontos és érdekes információt megosztott magáról, de a napokban elkészült Toldiról is – ezek részleteit itt találja.
Itt jegyzem meg, hogy a kevertséget minden tekintetben előnynek tartom. Csak hogy a legkézenfekvőbbet említsem: a génkeveredéssel csökken a statisztikai valószínűsége bizonyos öröklött hajlamoknak és betegségeknek. Másfelől, ha az ember olyan szerencsés, hogy mind az apai, mind az anyai ág örökíteni tud valami jót – esetemben rajztehetséget –, azért csak hálás lehet felmenőinek és a sorsnak. " Illusztráció: Jankovics Marcell portréja (Tóth Csilla Ilona fényképfelvétele, 2016) Cimkék: hangszóló, interjú, videók
Toldi A Benkő Sándor által rajzolt 1976-os diafilmen (jobb szélen), a rajzfilmsorozatban (bal szélen), és Luke Skywalker (középen). Különbségek és hasonlóságok. A Toldi képi világában is szép. Már a nyitány gyönyörű bukolikus idilljével: a tikkadt szöcskenyájak, a szalmabála árnyékában szundító parasztlegények, a gémeskútra rászálló gólya, a legelésző nagy szemű marhák és az esetlenül szökdécselő kis borjú láttán könnyű elérzékenyülni. Jankovics Marcell korábbi munkáihoz képest dinamikusabbak, modernebbek a figurák. A hátterek, előterek szépen kidolgozottak, inkább realisztikusak, mint rajzfilmszerűek. Az alföldi kánikulát egészen át lehet élni. A szereplők képzeletbeli világa ezzel szemben kódexlapok stílusában van megrajzolva, egyes mellékfigurák viszont néha papírkivágás-szerűek, míg Toldi dühbe gurulásai mintha az animék világát (és kicsit a Fehérlófiá t) idéznék, ahogy azt az internet népe is kiszúrta. Szóval Az ember tragédiájá hoz hasonlóan itt is eklektikusan keverednek a stílusok, ha nem is olyan töménytelen mennyiségben.
gaugecare.com, 2024 | Sitemap