gaugecare.com

Sümeg Környéki Látnivalók

May 13, 2022, 10:52 pm

A veszprémi püspökség székhelyeként az ellenreformáció egyik fontos dunántúli központja volt, ahová Széchenyi püspök ferences szerzeteseket telepített be 1650 körül. Sümeg fejlődését egy időre megállította a szentgotthárdi csatából visszavonuló török sereg ostroma. Igaz a várat nem tudták bevenni, de elvonulásuk előtt felgyújtották a várost. A tűz a várban is nagy károkat okozott. A város azonban kiheverte a pusztulást és újra fejlődésnek indult. 1700-ban ismét olyan nagy tűzvész pusztított, hogy a püspöki palotán és a Ferences kolostoron kívül mindössze négy kőház maradt meg a városban. 1705-ben Sümeg vára II. Rákóczi Ferenc seregének kezére került és ekkor a Dunántúl legfontosabb erődítményei közé tartozott. A császári seregek azonban Heister Sibert tábornok vezetésével 1709 júliusában visszafoglalták. A kuruc időkben betöltött szerepe miatt az osztrákok 1713 nyarán – nehogy egy újabb felkelésnél a magyarok felhasználhassák – hadgyakorlat ürügyén felgyújtották a vár épületeit és használhatatlanná tették annak két vízgyűjtő medencéjét is.

Meseszép városka a Balaton fölött: Sümeg alig ismert csodáiba egyből beleszeretsz - Utazás | Femina

Bemutatás Üdvözöllek a a weboldalon azoknak az internetes oldalaknak a linkjeit találod, mellyek Sümeg város és környezetével kapcsolatossak. Ha tudsz olyan weboldalt ami ezzel a témával kapcsolatos és itt még nem szerepel, kérlek a lap alján található linkajánlót tölsd ki. Remélem sok hasznos infót találsz az oldalon a várossal kapcsolatban, kellemes időtöltést.

  1. Mesebeli várak a Balatonnál: lenyűgöző világba kalauzolják el a látogatókat - Utazás | Femina
  2. Sümeg környéki látnivalók
  3. Sümeg lap - Megbízható válaszok profiktól
  4. Hama Vasalható Gyöngy Alaplap Midi - Ló
  5. Vegyestüzelésű kazán tisztítása
  6. Magyar stand up komikusok 2020
  7. Mint a villám videa youtube
  8. Bajnokok ligája csoportkör

A bányafalak azért ennyire egyenesek, mert a kőfejtők mindig csak egy-egy törésvonalig mentek el, mivel azok mentén már vésés nélkül is elváltak a kőtömbök a mögöttes kőzettől. Egykor öreg tölgyerdő állt itt, de a fákat már évszázadokkal ezelőtt kivágták, a 18–19. században rengeteg faanyagra volt szükség a mészégetéshez, a hamuzsír készítéséhez és a faszén előállításához. A tanösvény felvezet a sziklák tetejére, ahonnan a Pápa–Devecseri-sík, a Somló, a Ság hegy és a Bakony irányába lehet ellátni, de szép időben innen is kivehető a Schneeberg és a Rax is. A környék több napra elég programot tartogat A két túrát természetesen össze is lehet kötni: a Fehér-kövektől a zöld jelzésen továbbhaladva eléritek a csabrendeki kőkatlant, visszafelé pedig a piros kereszttel jelölt útvonalon is átvághattok a Rendeki-hegyen. A kirándulás nem több 8 kilométernél. Térképet itt találtok hozzá. A környék rengeteg kulturális programot is tartogat: Sümegen a felújítás alatt álló (de nyitvatartó) vár mellett a Püspöki Palota, a Palota Pince és Bormúzeum, a Kisfaludy Sándor Emlékház, a Ramassetter-ház vagy a magyarok Sixtus-kápolnájának is nevezett, Franz Anton Maulbertsch freskóit rejtő plébániatemplom.

Monumentális buddhista emlék a zalai dombok között Európa egyik legnagyobb sztúpája Zalaszántón, a Keszthely környéki kirándulások kihagyhatatlan célpontja. A falu fölött magasodó 316 m magas hegyen színes imazászlókkal körülvéve, egzotikus füstölők illatába burkolózva tornyosodik a vakítóan hófehér buddhista szentély, a béke jelképe. A sztúpa A Balaton-felvidék bővelkedik mind természeti látnivalókban, mind épített örökségekben, mégis az egyik legkedveltebb látnivalójának számít a zalaszántói Sztúpa, mely nem mellesleg Európa egyik legnagyobbja, 30 m magas és 24 m átmérőjű. A 316 méter magas Világosvári-hegyen, az Emberi Jogok Parkjában található buddhista építmény a béke jelképe, színes imazászlók lengnek körülötte, mantra zene szól, és füstölő illata vegyül a levegőbe. A sztupa építését Bop Jon koreai buddhista szerzetes javaslatára 1990-ben Huszti Zoltán, Zalaszántó polgármestere engedélyezte. Az építkezéshez szükséges közel 40 millió forint európai országokból, illetve döntően Dél-Koreából érkező adományokból jött össze.

Mesebeli várak a Balatonnál: lenyűgöző világba kalauzolják el a látogatókat - Utazás | Femina

A püspöki uradalmi terület igazgatási és területi központja a 14. század elejéig a közeli Erek község volt, majd a sümegi vár védelmi jelentőségének növekedésével a központ fokozatosan Sümegre tevődött át. A püspökség valamennyi birtoka és uradalma fölött elsősorban a veszprémi és a sümegi várak őrködtek. Gathalóczy Mátyás püspöksége idején 1440-ben Albert király özvegyének, Erzsébetnek a hívei elfoglalták Szigliget várát, majd Sümeget vették ostrom alá. Az Unyomi Miklós várnagy vezetésével védett várat a támadó sereg több ostrom után sem tudta bevenni. Mátyás király halálát követően Veszprém után Sümeg is a trónkövetelő Habsburg Miksa német-római császár kezére jutott. A Kinizsi Pál és Báthori István által vezetett hadaknak köszönhetően a német uralom azonban csak rövid ideig tarthatott, a betolakodókat a Dunántúl egész területéről kiszorították. Sümeg és Nagyvázsony várát Kinizsi foglalta vissza és juttatta II. Ulászló király hatalma alá. Székesfehérvár 1543. évi eleste és a török terjeszkedés miatt, több Balaton környéki várhoz hasonlóan Sümeg is végvárrá alakult.

sümeg környéki látnivalók

A város fejlődésének és történelmének alakulásában nagy szerepe van a várnak, amely a tatárjárás után, IV. Béla várak építését ösztönző rendelkezéseit követően épült, de a püspökség valamennyi birtoka és uradalma fölött elsősorban a veszprémi és a sümegi várak őrködtek. Gathalóczy Mátyás püspöksége idején 1440-ben Albert király özvegyének, Erzsébetnek a hívei elfoglalták Szigliget várát, majd Sümeget vették ostrom alá. Az Unyomi Miklós várnagy vezetésével védett várat a támadó sereg több ostrom után sem tudta bevenni. Mátyás király halálát követően Veszprém után Sümeg is a trónkövetelő Habsburg Miksa német-római császár kezére jutott. A Kinizsi Pál és Báthori István által vezetett hadaknak köszönhetően a német uralom azonban csak rövid ideig tarthatott, a betolakodókat a Dunántúl egész területéről kiszorították. Sümeg és Nagyvázsony várát Kinizsi foglalta vissza és juttatta II. Ulászló király hatalma alá. Székesfehérvár 1543. évi eleste és a török terjeszkedés miatt, több Balaton környéki várhoz hasonlóan Sümeg is végvárrá alakult.

A csaták és tűzvészek által pusztított város újjáépítése hamarosan megindult. Az akkor hozott építészeti rendeletek következtében alakult ki Sümeg jellegzetes települési formája: a védőfalakkal övezett belső városban csak kőházakat lehetett építeni, így erre a területre a püspöki udvartartás, az uradalmi tisztségviselők és a vidék nemesei költöztek be. A kevésbé tehetős, kiváltságok nélküli földművesek és iparosok kiszorultak a régi belváros területéről és a külső városrészben építették fel fa-, illetve vályogházaikat. Padányi Bíró Márton (1745-1762) püspök idejében tovább fejlődött a város. Az ő működésének köszönhetőek Sümeg legjelentősebb építészeti és művészeti alkotásai. Széles körű vallásos, politikai, társadalmi és mecénási tevékenységével a magyar barokk szellem élenjáró személyiségévé vált és az ellenreformáció harcos képviselője volt. Sümegen számos lakóházat, gazdasági épületet, egy új plébániatemplomot és egy barokk püspöki palotát is építtetett. Irányításával alakult ki Sümegen az a katolikus szellemi központ, amely Pápa város protestáns irányzatával állt szemben.

debrecen hu nyomtatványok

gaugecare.com, 2024 | Sitemap