Loyolai Szent Ignácról új életrajzi mű született José Ignacio Tellechea Idígoras tollából. A kötetet március 11-én a Jezsuita Kiadó mutatja be a Párbeszéd Házának konferenciatermében. Az eseményen közreműködik Dóczy Péter színművész, Kaposi Brúnó orgonaművész és a Szent Efrém Férfikar. Magányos lett volna a négyszáz éve, 1622-ben szentté avatott Ignác, annak ellenére, hogy halálakor már ezer tagot számlált az általa létrehozott Jézus Társasága? A könyv első pillantásra meglepő címe arra utal, hogy a jezsuita rendalapító mindvégig a maga útját járta, amelyet egyedül ő taposott ki, és saját élettapasztalatából csiszolt simára, hogy azután megoszthassa az emberekkel. A megtérés nagy zarándokútjára kerek ötszáz esztendeje indult el Loyolából egyedül, gyalog. Máig legnépszerűbb lelki életrajzát földije és névrokona, José Ignacio Tellechea Idígoras baszk származású katolikus pap, teológus és történész írta meg negyven évvel ezelőtt. A magyar fordítást Horváth Árpád SJ, a Jezsuita Kiadó igazgatója kezdeményezésére a Manréza Ignáci Lelkiségi Központ hispanista munkatársa, dr. Arendtné Salacz Nadine készítette a jubileumi Szent Ignác-év keretében, a nyelvi és szakmai lektorálást pedig a szerzőt személyesen ismerő dr. Bubnó Hedvig medievista végezte.
A megújult soproni Szent Mihály-templom - YouTube
További programok
A belvárostól északra, a városfalon kívül találjuk az eredetileg a 13. században épített Szent Mihály főangyal-templomot. A 15. században gótikus, a 18. században neogótikus formában átalakított templom méreteivel a budapesti Mátyás-templom után hazánk második legjelentősebb gótikus alkotása. A kora középkor építészeti szokásai szerint a templomot a városfalon kívül, a temetőben építették fel. Sopron legkorábbi plébániatemploma, a Szent Mihály főangyal-templom eredetije a 13. században épült, román stílusban. A templom első írásos említése egy 1278-ban kelt dokumentumból származik, ettől az évtől kezdve ismerjük a helyi plébánosok nevét is. Első jelentős átalakítására a 15. században került sor, amikor gótikus stílusúra formálták. A 18. század első felében az épületet barokk jegyekkel gazdagították. Ennek nyomait id. Storno Ferenc tervei alapján tüntették el, és ő alakította ki a ma is látható neogótikus stíluselemeket is a templomon. A Szent Mihály-templom méreteivel és arányaival a budapesti Mátyás-templom után Magyarország második legjelentősebb gótikus alkotása.
A komplex szakrális és kulturális turisztikai attrakció közvetlen célja, hogy a templom építéstörténetének, város életében betöltött több évszázados szerepének, kulturális értékeinek bemutatása mellett helytörténeti, várostörténeti, valamint a térség római katolikus örökségéből is ízelítőt nyújt son az ide érkező nagy számú turista számára. A fejlesztéssel érintett terület a Szt. Mihály templom és kertje, illetve a Sekrestyésház és annak udvara, valamint a Sekrestyésház előterét képező közterület. A fejlesztés során megvalósult a Szent Mihály-templom műemlékvédelmi szempontból hiteles teljes felújítása. Elkészült a külső vakolat helyreállítása, a kő és műkő lábazat cseréje, a megfelelő lábazati és falszigetelésekkel, a bádogos szerkezetek cseréje, ill. a tetőcsere, a támfal megerősítése és a téglakerítés újjáépítése. A belső térben a burkolat javítása illetve cseréje megtörtént. A belső vakolás javítása, pótlása restaurátor felügyelete mellett zajlott. Restaurálásra kerültek a fa-, fém-, kő- és falfelületek.
Sopron 1441-től osztrák zálog volt, Erzsébet özvegy királyné zálogosította el Habsburg III. Frigyesnek. Sopron történetéről részletesebben itt olvashat. 1450-től kezdve a templomot bővítették a kereszthajóval és a szentéllyel. A templom a mai méreteit 1484-ben érte el. A felszentelésén állítólag Mátyás király is részt vett. 1522-ben Peck Simon plébános káplánja Luther szellemében prédikált a Szent Mihály templomban. II. Lajos vizsgálatot indított, Luther könyveit a hóhér 1524. okt. 30-án a város piacán égette el. 1551-ből ismert a templom leltára ( "Sanct Michaells pfarrkirchen vnd kirchhauss Inuentari, so herren Cristoffn Hummel eingeantwort worden Anno domini 1551"). 1565-ben a város a Szent Mihály templom prédikátori tisztségébe Gerengel Simont hívta meg, aki már egyértelműen evangélikusnak vallotta magát, és hitéért fogságot is szenvedett. 1571-től a Szent Mihály és a Szent György templomokat a protestánsok és a katolikusok közösenhasználják. Sopronban a közös templomhasználat 1573-tól 1584-ig zavartalan volt, eszerint ekkor még a két keresztény irányzat között béke és türelem uralkodott.
Soproni Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény Sopron, Várkerület 25. Tel. : 99 / 312-221 A Gyűjtemény 2018. július 17-től, felújítás miatt bizonytalan ideig zárva tart! Az egykori Katolikus Konvent épülete (Várkerület 25. ) a gyűjteménynek helyet adó barokk épületet mai formájában 1733- 1735 között emelték. Udvari homlokzatát árkádívek nyitják meg: a reneszánsz loggiák nyomán megszületett toszkán oszlopos tornác Sopron építészetében is hosszan továbbélt. Az emeletre vezető szűk külső lépcső fordulójában a Győztes Immaculátát, a Gonoszon diadalmaskodó Máriát ábrázoló falképet láthatunk, amely 1752/53-ban készülhetett. A festmény a barokk lelkiséget meghatározó erős Mária-kultusz emléke: Tőle reméltek a ház lakói oltalmat s védelmet a legkülönbözőbb veszedelmek közepette. A soproni Katolikus Konvent az országban egyedülálló intézmény, amely 1625-ben jött létre. Feladata az evangélikus többségű városban a katolikus hívek érdekeinek védelme volt, amelyhez a hátteret a késő középkori eredetű egyházi céhek javadalmainak átvétele biztosította.
gaugecare.com, 2024 | Sitemap