A Föld legnagyobb szigetei vagy letörtek a kontinensről, vagy csak az emelkedő tengerszint vágta el őket a szárazföldtől. Nagy-Britannia például a déli sarkkörről indulva érte el mai helyét. Egy sziget attól sziget, hogy víz határolja és mi azt mondjuk rá, hogy ez egy sziget. Ausztrália már kontinens, míg a kisebb kontinensnyi Grönland "csak" egy sziget. Ráadásul a változó tengerszint miatt van, hogy Amerika részévé válik és félszigetté "alakul". Egyes feltételezések szerint egy ilyen, időszakos átjárón jutott a korai ember Európából Amerikába. A világ jelenleg legnagyobb szigetének területe 2, 166 négyzetkilométer, és 180 méterrel a tenger alatt futó "gerinccel" csatlakozik Kanadához. Területének négyötödét jégpáncél fedi, amelynek átlagos vastagsága 1500 méter. A lehulló hó hozta létre, amely saját súlya alatt kemény jéggé állt össze. A "felesleg" gleccserek formájában zúdul a tengerbe, a leggyorsabb jégár napi 30 métert halad. A 800 ezer négyzetkilométeres Ú-Guinea szigetén két ország is osztozik.
Név Terület Ország(ok) Legnagyobb mélység Alak Jellemzők, érdekességek 1. Kaszpi-tenger 371, 000 km 2 Kazahsztán, Oroszország, TürkmenisztáAzerbajdzsán, Irán 1025 m Korábbi tenger maradványa, erről tanúskodik az óceáni kéreg. 2. Felső-tó 82, 100 km 2 USA-Kanada 406 m A legnagyobb édesvizű tó. Az öt nagy tó egyike, több vizet tartalmaz, mint a többi négy együtt. 3. Viktória-tó 68, 870 km 2 Tanzánia-Uganda-Kenya 84 m Afrika legnagyobb tava, különösen sok sügérféle lakja. 4. Huron-tó 59, 600 km 2 Kanada-USA 229 m A tóban található a Manitoulin-sziget, a világ legnagyobb tavi szigete. 5. Michigan-tó 58, 000 km 2 USA 281 m A legnagyobb tó, amely csak egyetlen országhoz tartozik. 6. Tanganyika -tó 32, 600 km 2 Burundi-Tanzánia-Kongói Demokratikus Köztrsaság-Zambia 1470 m A leghosszabb édesvizű tó, a Bajkál-tó után ez tartalmazza a legtöbb iható vizet. 7. Bajkál-tó 31, 500 km 2 Oroszország 1634 m A legmélyebb tó a Földön, a legnagyobb édesvízkészlettel. 8. Nagy Medve-tó 31, 000 km 2 Kanada 446 m A legnagyobb tó, amely csak Kanadához tartozik.
9. Malawi (Nyasza)-tó 29, 500 km 2 Malawi-Mozambik-Tanzánia 706 m Ez a tó büszkélkedhet a halak legnagyobb fajgazdagságával. 10. Nagy Rabszolga-tó 27, 000 km 2 614 m Észak-Amerika legmélyebb tava 11. Erie-tó 25, 700 km 2 64 m A Nagy-tavak közül itt cserélődik ki leggyorsabban a víztömeg. 12. Winnipeg-tó 24, 514 km 2 36 m Sekély tó, kivéve az északi és déli medencéje közötti 36 méter mély csatornát. 13. Ontario-tó 18, 960 km 2 244 m A kanadai Ontario államot a tóról nevezték el, melynek jelentése: fénylő víz. 14. Ladoga -tó, 18, 130 km 2 230 m Európa legnagyobb tava. 15. Balkas-tó 16, 400 km 2 Kazahsztán 26 m A folyamatosan zsugorodó A tó nyugati oldala édesvizű, a keleti sós. 16. Vosztok-tó 12, 500 km 2 Antarktisz 900 – 1, 000 m Az Antarktisz legnagyobb tava, állandóan fagyott. 17. Onyega-tó 9, 700 km 2 127 m A tóban 47 halfaj és nagyszámú vízi gerinctelen él, sokan közülük jégkorszaki reliktumfajok. 18. Titicaca-tó 8, 372 km 2 Peru-Bolívia 281 m Dél-Amerika legnagyobb tava 19. Nicaragua -tó 8, 264 km2 Nicaragua Közép-Amerika legnagyobb tava 20.
Chris Thorogood és a Rafflesia banaoana Forrás: Chris Thorogood Ezek a növények akár 10 kilogrammosra is megnőhetnek, így a Föld legnagyobb virágai. A Fülöp-szigeteken tizenhárom fajuk él, és ezek továbbra is rejtélyesek a tudományos világ számára. Thorogood, a Weird Plants című könyv szerzője szerint létfontosságú a ritka fajok megértése, hogy jobban meg lehessen védeni őket. Ahogy fogalmazott, a világ növényfajai közül háromból kettőt a kihalás fenyeget, ami riasztó, és valószínűleg gyorsabban veszítjük el a növényfajokat, mint ahogy azt a tudomány le tudná írni és felfedezni őket.
A barlang vezetéssel látogatható, a túrák óránként indulnak. Tapolcai-tavasbarlang A Tapolcai-barlangrendszer fokozottan védett, három barlang, a Tapolcai-tavasbarlang, a Kórház-barlang és a Berger Károly-barlang összekötésével jött létre. A Tapolcai-medence leghosszabb és az ország negyedik leghosszabb barlangja. A Tapolcai-tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel, majd rövidesen kiderült, hogy egy egész barlangrendszer húzódik Tapolca városa alatt. Tíz évvel később nemcsak a kutatók és barlangászok, hanem bárki megcsodálhatta a föld alatti karsztképződményeket. Magyarországon ez volt az első barlang, melyet villanyvilágítással láttak el, és egyben turisztikai célokra is használtak. Hossza 3280 méter és a bejárattól számított maximum mélysége 16 méter. Az egész járatot a víz alakította ki, és ma már hangulatos csónakozással csodálhatjuk meg a tavat. Ez a különleges hely egy világrekordot is fenntart, hiszen sehol máshol nem található ilyen nagy, csónakkal bejárható barlangrendszer. A Budai-hegység barlangjai Budapestet méltán nevezik a barlangok fővárosának.
A Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetének kutatói aztán 1953-ban a barlang levegőjéből mintegy 72 fajta (részben addig ismeretlen fajhoz tartozó) penészgombát találtak, melyek némelyike igen nagy hatású antibiotikumot termel. Későbbi kutatások megállapították, hogy a barlangból nyert kondenzvízben magas az oldott kalciumtartalom, mely a nyálkahártyákkal érintkezve görcsoldó, gyulladáscsökkentő, nyákoldó hatású. Mindezek alapján bebizonyosodott, hogy a Béke-barlang levegőjének nagyon magas pára- és sótartalma, abszolút pormentessége, valamint penészgomba spórái által termelt antibiotikumok együttes hatása az asztmában és bronchitiszes jellegű betegségekben szenvedők gyógyítására alkalmas. Abaligeti-barlang A Mecsek egyik legismertebb és legnépszerűbb természeti látnivalója az Abaligeti-barlang. A víz eróziós tevékenysége által alakított formavilága következtében régebben a világ száz természeti csodája közé sorolták. A barlang átlagosan 12 Celsius-fokos hőmérsékletű, klímája a légúti, allergiás és asztmatikus betegségekben szenvedőknek hoz enyhülést.
Példány állapota: jó Kiadás éve: 1972 Nyelv: magyar Távoli, sarki tájként él képzeletünkben ez a jégtakaró borította hatalmas sziget: jegesmedvék, fókák, sarki expedíciók, bálnavadászok, eszkimók és jégkunyhók világa. Barüske riportkönyve amai Grönlandot mutatja be, amely a sarkkutatók hősi ideje óta modern ipari állammá fejlődött, s a lökhajtásos repülőgépek korában földrajzi helyzete miatt is fontos szerepet tölt be a Távol-Kelet meg az USA felé irányuló légiforgalomban, a jégjelző és a meteorológiai előrejelző szolgázkimók már csak a sziget északi részén élnek igen kis számban. Az európai gyarmatosítókkal, bálnavadászokkal, hajósokkal való háromszáz éves érintkezés következtében új nép keletkezett. A grönlandi külső vonásai, hagyományai, életmódja és kultúrája tekintetében igazi keverék nép, a régi időkből csupán a nyelvét őrizte meg. Már csak elvétve vadásznak jegesmedvére, kiskajakokban fókára, mint régen, főfoglalkozásuk a halászat modern halászhajókkal meg a juhtenyésztés és a hal- és húsfeldolgozás korszerű gyárakban.
Grönland 2 175 600 - Dánia 2. Új-Guinea 771 900 Indonézia, Pápua Új-Guinea 3. Borneo 734 000 Nagy-Szunda-szk. Indonézia, Malajzia, Brunei 4. Madagaszkár 589 500 5. Baffin-sz. 476 050 Kanada 6. Szumátra 423 647 Indonézia 7. Honshu 228 000 Japán-szk. Japán 8. Brit-fősziget 216 911 Brit-szk. Nagy-Britannia 9. Ellesmere-sz. 212 680 Erzsébet királynő-szk. 10. Victoria-sz. 212 189 11. Celebesz 179 416 12. Déli-sz. 150 345 Új-Zéland 13. Jáva 126 878 14. Északi-sz. 114 683 15. Newfoundland 112 300 16. Kuba 109 900 Nagy-Antillák 17. Luzon 104 684 Fülöp-szk. Fülöp-szigetek 18. Izland 102 790 19. Mindanao 94 616 20. Ír-sz. 82 457 Írország, Nagy-Britannia 21. Hokkaido 78 073 22. Szahalin 76 400 Oroszország 23. Hispaniola 75 208 Haiti, Dominikai Közt. 24. Tasmania 67 800 Ausztrália 25. Ceylon 65 596 Sri Lanka 26. Devon-sz. 54 028 Erzsébetkirálynő szk. 27. Banks-sz. 53 171 28. Tűzföld 48 185 Argentína, Chile 29. 48 100 Novaja Zemlja 30. Marajó 47 961 Brazília 31. I. Sándor-sz. 43 200 Antarktisz 32. Melville-sz.
Az említett szigeten, szinte egyenlő részre osztva egyenlítő, illetve azt fekszik a két agyfélteke bolygónkon. Sumatra húzódik, a nyugati része a Maláj-szigetek és az egyik a Nagy-Szunda-szigetek. A part tagolt enyhén, és a part közelében vannak korallzátonyok. Egyesült Királyság A terület a föld rész vízzel körülvett, a 229. 848 négyzetkilométer. Mint a többi legnagyobb sziget a Föld Királyság nagyon érdekes látni. Íme Skócia, Anglia és Wales. A partvonal hossza 966 km-re észak-déli irányban, és a sziget eléri a szélessége 483 km. Honshu Ez a nyolcadik legnagyobb sziget a világon (227. 970 négyzetméter. Km), és a legnagyobb a japán szigetcsoport. Ez mintegy 60 százaléka a terület Japánban. A domborzat hegyes, így sok vulkánok. Van egy állandó és egy szimbólum, Japán - Mount Fuji.
A sziget vízzel teljesen körbezárt kisebb szárazföld. A nagyobb összefüggő szárazföldi területeket kontinensnek nevezzük. A földrajztudósok egybehangzó véleménye szerint Grönland a legnagyobb sziget, míg Ausztrália a legkisebb kontinens (Ausztrália területe kb. 4x nagyobb, mint Grönlandé). Vulkanikus tevékenység során keletkezett sziget Kialakulása [ szerkesztés] Sziget többféle úton jöhet létre: Lemeztektonika hatására kiemelkedik. Erózió hatására lekopott környéke vízzel töltődik fel. Üledékből, lerakott hordalékból alakul ki. Vulkanikus tevékenység során keletkezik. Mesterséges úton hozzák létre. A szigetek fajtái [ szerkesztés] Sziklás szigetek, zátonyok [ szerkesztés] A sziklazátonyok apró, sziklás szigetek, amelyek jellemzően túl kicsik ahhoz, hogy letelepedésre alkalmasak legyenek, sőt talajréteg híján növényzet sem borítja őket. Méretük néhány négyzetmétertől néhány négyzetkilométerig terjedhet. Legjellemzőbb európai előfordulásuk a skandináv tengerpart, ahol csoportokat alkotnak.
gaugecare.com, 2024 | Sitemap